Gorenje távirányítók

Gorenje távirányító

A Gorenje márka az egyik legismertebb háztartási elektronikai márka hazánkban és Európában, sőt az egész világon neve van.  A cég nem csupán a háztartási elektronika területén végez gyártást, de sok más mellett a szórakoztatóelektronikában is jeleskedik. A Gorenje távirányító minőségi termék, remek ár/érték aránnyal és nagyon hosszú élettartammal. A márkát már nagyszüleink is ismerték és a népszerűsége azóta sem kopott meg. A Gorenje távirányító, ahogy a többi Gorenje termék is beváltja a hozzá fűzött reményeket. A sok kiváló márka között helye van és folyamatosan képes biztosan a kezében tartani ezt a helyet.

Néhány szó a Gorenje gyártójáról

A Gorenje távirányító egy olyan gyártó kiemelkedő márkája, mely nehéz napokat élt meg, de a kezdetektől fogva szakadatlan fejlődést mutatott, nagy eredményekkel. A Gorenje a szlovén háztartási elektronika legnagyobbja, főleg háztartási gépeket gyárt. Nem csak Szlovéniában, de egész Európában jelentős, Európa piaci részesedésének 4%-át tudhatja magáénak. Ezzel a négy százalékkal a nyolc legnagyobb háztartási gépeket gyártó cégek közé sorolandó. A gyártónak nem csupán a Gorenje márkát köszönhetjük, de a Mora, ATAG, Pelgrim, Etna, Körting, Sidex márkákat is, melyek közül valószínűleg sok ismerősen cseng, ám lehet köztük olyan, ami Magyarországon nem ismert. A hűtőgépek, fagyasztószekrények, fagyasztóládák, gáztűzhelyek, mosógépek, szárítógépek a legnagyobb számban eladott termékei, de televíziókat is gyárt melyekhez természetesen Gorenje távirányító is tartozik. A cég nem csak elektronikai eszközöket fejleszt, gyárt és értékesít, hanem például kerámia anyagú konyhai és fürdőszobai bútorokat, berendezéseket, valamint szolgáltatásokat is nyújt például az energiaipar, a kereskedelem és az ökológia területein. A cég 1950-ben került megalapításra, mely után nagyon hamar kész multinacionális vállalattá nőtte ki magát. Jelenleg a Gorenje csoport 83 vállalatból áll, melyek közül 59 az anyaországon, Szlovénián kívül található. A Gorenje szolgáltatásai, termékei és az ezeket biztosító vállalatok főként Európában, több mint hetven országban vannak jelen. Az alapítástól, tehát 1950-től 1960-ig a Gorenje székhelye a névadó Gorenje településen volt található, mely tulajdonképpen egy falu. A cég a kezdetekkor mezőgazdasági gépek gyártására szakosodott, majd 1958-ban elkezdett szilárd tüzelőanyagú tűzhelyeket gyártani és átköltöztette székhelyét Velenje városába. A háztartási elektronikai gépek gyártása, melytől aztán világhírűvé lett, 1961 és 1970 között kezdődött meg, mikoris mosógépek és hűtőszekrények gyártásában fogott. A cég első tűzhely exportja Németország felé történt, 1961-ben, mikor kettőszáz tűzhelyet exportáltak. 1970 és 1980 között bővítették a gyártott termékek körét, már konyhabútort, kerámiát, orvosi berendezéseket, telekommunikációs eszközöket, televíziókészülékeket és egyéb elektronikai eszközöket is termeltek. 1980-ban visszaszűkítették a palettát a háztartási gépekre, elkezdtek exportálni az Egyesült Királyságba és az USA-ba is. Az 1990-es évek végén kezdődött az újabb korszak, mikor a szórakoztatóelektronikában ismét jelentőset alkottak. A Gorenje televízió és a hozzá tartozó Gorenje távirányító a háztartási gépekhez hasonló sikereket ért el, azonban mára ez a rész ismét háttérbe szorult, a cég kitart eredeti elképzelései mellett és leginkább háztartási gépeket gyárt, fejleszt és forgalmaz.

Infravörös fény, a távirányító „nyelve”

A háztartásban használt távirányító, mint például a Gorenje távirányító is, infravörös impulzusokkal kommunikál. Na de mi is az az infravörös fény? Nézzük röviden, mit kell tudni róla alapfokon. 1799-ben kezdődik a történet, mikor William Herschel elkezdte tanulmányozni a Nap fényét. Színszűrőket használt, hogy elkülönítse egymástól a színeket, eközben pedig arra lett figyelmes, hogy néhány szűrő melegebb, mint a többi. A jelenség miatt elkezdte kutatni, hogy mi lehet ennek az oka, bizonyos színek több hőt szállítanak-e mint mások? Készített egy prizmát, mely kimutatni volt hivatott ötletének igazságát vagy megcáfolhatta azt. A prizma használata úgy nézett ki, hogy egy elsötétített szobában kivetített a prizma által felbontott színeket, majd a különböző színtartományokban hőt mért. A mérés kimutatta, hogy a lilától a vörös felé haladva növekszik a hőmérséklet. Nem tudni miért, de a vörös alatti tartományban is elvégezet a mérést, ahol már csak a sötét volt,és meglepetésére itt sikerült a legmagasabb hőmérsékletet mérnie. Néhány hetes munka után sikerült megállapítania, hogy a hőt nem a látható fény szállítja, hanem az emberi szemmel láthatatlanok,  melyek ugyanúgy működnek, csupán sokkal kisebb mértékben törnek meg és verősnek vissza, mint a látható sugarak, ezért nem érzékeli őket a szemünk. Az infravörös szó azt jelenti, hogy vörös alatti, mivel a vörös fény alatti tartományban „lelt” rájuk Herschel. Tehát az infravörös sugárzás nem más, mint egy, az ember által szabad szemmel nem érzékelhető fénytartomány, mely hőt továbbít. Éppen ezért lehetséges az, hogy a különböző eszközök, mint például a Gorenje távirányító így kommunikál a hozzá rendelt más eszközzel, jelen esetben a Gorenje televízióval például. Az infravörös fény nem okoz semmi zavar sem az embernél, sem az érzékenyebb állatoknál, ezért sokkal jobb megoldásnak bizonyult a távirányító gyártásban, mint a rádióhullámok. Az infravörös tartomány nem egy valami, hanem több részre osztható. A különböző részeit különböző módon és területen alkalmazzák, például a telekommunikáció az 1530-tól 1560 nm-ig tartó hullámhosszú fényt hasznosítja.

A tranzisztor története

A távirányítás nem jöhetett volna létre, ha nincs szilícium chip és tranzisztor. Természetesen a rádiótávirányítás megoldható lett volna, ám ez koránt sem jelent olyan hatékony, megbízható és nem zavaró megoldást, mint a jelenleg alkalmazott, infravörös impulzusokkal kommunikáló eszköz, mint például a Gorenje távirányító, csak, hogy egy konkrét példát is említsünk. Az 1950-es évekig csak az elektroncsövet ismerték, mint erősítő alkatrészt. Ezek a holmik olyan hátrányokkal bírtak, mint a nagy méret és a hatalmas fogyasztás, melyért a katódfűtés volt a felelős. A legrégebbi, hatalmas, egész helyiségeket betöltő számítógépek például több ezer ilyen csövet tartalmaztak, zümmögtek, iszonyú mértékű hőt termeltek, közben pedig annyi áramot fogyasztottak, amennyit manapság el sem lehet képzelni egy eszköznél sem. Ráadásul ezeket a csöveket, melyeket vákuumcsöveknek is neveznek, folyamatosan cserélni kellett, ezért egy hosszadalmasabb feladatot ezekkel a számítógépekkel lehetetlen lett volna elvégezni. Nem véletlen tehát, hogy a tranzisztor kifejlesztésével ezek a csövek teljesen háttérbe szorultak. A tranzisztor hatása hatalmas volt, az áramfogyasztás töredékére csökkent az addiginak és a számítógépek is sokkal megbízhatóbb, biztonságosabb működést voltak képesek produkálni. A szórakoztatóelektronika terjesztette el a tranzisztort, mivel ennek használatával az eszközök kisebbek, mozgathatóbbak, több mindenre képesek és legfőképpen mindenki számára elérhetőek lettek, valamint természetesen a használatuk következtében fogyasztott energia is megfizethetővé vált. A tranzisztoroknak köszönhető méretcsökkenéseket minden területen észre lehetett venni, hatalmas fejlődést jelentett és a további fejlődést is elősegített. Például nagyot lépett az űrhajózás technikája is előre. Eleinte nehezített a tranzisztor használatát az, hogy sokkal több tranzisztorra volt szükség egyes eszközökben, mint ahány elektroncsőre. Egy rádió például három plusz egy elektroncsővel működött, de egy kisméretű zsebrádióba is hét vagy kilenc tranzisztorra volt szükség. Végül aztán az ésszerűség győzött, a technika fejlődött, manapság a tranzisztor már nem számít érdekességnek. A tranzisztor tette lehetővé, hogy elkészüljön az első távirányítós televízió, melynek távirányítóját semmiféle zsinór nem köti össze a készülékkel. Az infravörös fénnyel kommunikáló távirányító, mint például a Gorenje távirányító alapja tehát a szilícium chip és tranzisztor.